rendszervárás
Vége lett. De vajon tényleg vége van-e?
Mitől lesz más, mi lesz más, mi a feladatunk ebben?
Miért jobbak az esélyeink az igazi változásra, mint '90-ben voltak, és milyen veszélyek leselkednek ránk, igazi változást akarókra?
Ilyen témákról szól ez a blog, aminek elődje niche blog néven működött, akkor még névtelenül, mert volt mitől tartani. A blog 2018-ban megszűnt, mert az otthonát adó Index propaganda termékké vált, és mert úgy véltem, a politika, mint olyan - az akkori ellenzék képességtelen megalkuvása miatt - egy időre megszűnt.
Most újra van politika, újra lesznek viták és újra lesz lehetőségünk érdemben beszélni érdemi dolgokról.
A forradalom forradalmai
26.04.28.
2026. április 12-én valódi politikai forradalom zajlott le, hiszen forradalmi változásokat hozó, elsöprő népakarattal kiharcolt, ikonikus és szimbólikus jelenetekkel az emlékeinkbe égő metamorfózist élhettünk át. A nagy forradalomhoz viszont sok kis forradalom vezetett, és úgy tűnik, hogy ezen kis forradalmak hősei egytől-egyik hozzátették a magukét, és nélkülük egészen más eredmény született volna április 12-én. Vegyük sorba a kis forradalmainkat, már csak azért is, hogy külön-külön hálát adhassunk a modern-kori hősöknek, akik bár egészen hétköznapiak, de éppen a hétköznapiságukban rejlik a fantasztikumuk:
(a sorrend egyáltalán nem fontossági, csak az eszembe jutás sorrendje szerint szerveződött)
1. A politikai média és az organikus tartalmak ereje
"Ma már 3 másodperc alatt dönti el valaki, hogy egy tartalom érdekli-e vagy sem" - hangzik el sokszor az általánosító megfogalmazás, ami szerint a ma embere már teljesen felszínessé vált, nem képes hosszan egy tartalomra koncentrálni, és nem hajlandó bonyolult összefüggések megértésén fáradozni. Azt hiszem a Fidesz is ezt gondolta, és abban reménykedtek, hogy az általuk leuralt hagyományos nyilvánosság, na meg az amerikai mintára létrehozott online harci egységek hatékonyan formálnak át minket kistudású zombikká. Nem így lett. A minőségi szeriőz politikai tartalmak reneszánszára nem sokan fogadtak volna, de a helyzet az, hogy a társadalmunk elfelejtett elhülyülni, csak a lusta marketingesek és a saját tehetségtelenségük eredményét (4 fidesz 2/3) a "birka nép" hazug és derogáló mantrával magyarázó óellenzéki politikusok állították, hogy a tartalomfogyasztási szokásaink egy 3 éves szintjére süllyedtek.
Ezzel szemben fantasztikus és örömteli fejlemény, hogy emberek tömegei képesek több órás Youtube videókat milliós nézettségekkel jutalmazni, hogy igenis vannak politikatudós celebek, és hogy a minőségi tartalmak organikus terjedése lenyomta a több száz milliárdos éves költségeken üzemeltetett propaganda szennyet.
Ez a fejlemény önmagában is egy forradalom. És igen, van remény, hogy az ész diadalát éljük meg - összefüggések, gondolatok, álláspontok és ideológiák tudnak versengeni a figyelmünkért, és öszöntösen kerüljük a trasht és a fake-et.
Az elmúlt két év felfoghatatlan átalakulása is egy ilyen videóval indult Magyar Péter Partizán interjúja 2,9 milliós megtekintést ért el. Szimbólikus módon ezzel az interjúval kezdődött minden, és olyan további nagy jelentőségű, társadalmi szintű gondolatébresztéseket elindító videók születtek, mint:
A szavazat ára (2,3M megtekintés)
Szabó Bence Direkt36-os interjúja (2,8M)
Pálinkás Szilveszter Telex interjúja (2M)
A Dinasztia a Direkt36-on (4,2M)
Nem kezdek felsorolásba, mert senkit nem szeretnék érdemtelenül kihagyni, de azok a szereplők, akik hétről-hétre minőségi tartalmakat állítottak elő (már akkor is, amikor minden politikai változás reménytelen illúziónak tűnt) képesek voltak trnaszformatív változásokat elérni. Kicsit szervilisnek tűnhet (új kormányzati pozíciója ismeretében), de Ruff Bálintot szeretném kiemelni, mint azt az embert, aki a megfogalmazásuk idejében naívnak tűnő, de azóta érvényesnek bizonyuló alaptételeket mondott ki, és mintha tőle indult volna - még Magyar színrelépése előtt - ez a politikai gondolat-forradalom.
Ő mondta ki adásról adásra, hogy a Fidesz leváltható választásokon, és ennek előfeltétele az óellenzék eltünése; hogy a politikai munka elvégzése igenis változásokat szülhet; hogy a Fidesz kormányzás helyett csak kommunikál, és emiatt ráomolhat a rendszer stb.
Ma már ezek a gondolatok evidensnek tűnnek, de két-három éve ezeket kimondani bátor és előrelátó tett volt.
2. Az oknyomozó újságírók
Szorosan összefügg az előző ponttal, mégsem szeretném egybemosni a kettőt. Vannak ugyanis emberek, akik hosszú éveket töltöttek azzal, hogy mocskos ügyek mocskos szereplői után kutattak, nem félve az oroszosodó közállapotoktól, fenyegetésektől, és nem elcsábulva jobban fizető és nyugodtabb munkalehetőségektől. Nekünk "csak" el kellett menni szavazni, és egy nap alatt x-ekkel összetörni a Ner-t, de nekik minden nap szembe kellett nézni a kockázatokkal és a reménytelenséggel (rossz kombó).
Az előbb azt írtam, hogy Magyar partizános interjújával kezdődött mindet. Az az interjú viszont azért jöhetett létre, mert Kauffmann Balázs a nyilvánosság elé tárta a kegyelmi botrány részleteit. Bátran kijelenthető, hogy a kegyelmi ügy, a gödi botrány, a politikusi vagyonosodások és a többi botrányos ügy ismerete nélkül a társadalmunk nem lett volna képes olyan egységes és erős fellépésre, ami a rendszer végét okozta.
3. A DE és a választási őrszemek
Igen, ez is erősen összefügg az előző két ponttal, de hát a dolgok természete már csak ilyen...ami miatt külön kiemelem a szavazatvásárlás/kizsarolás elleni fellépés szereplőit, az egy nagyon egyszerű tény: a választási adatok ismeretében láthatjuk, hogy a Fidesz 2026-ban csak töredékét zsebelte be azoknak a szavazatoknak, amik korábban a szürkezónából érkeztek.
Ez nem játék. Valódi, bármire képes maffiózók üzemeltették ezt a rendszert, és mindenki veszélyben volt, aki ezeket az ügyeket megpiszkálta. Fontosnak érzem kiemelni, hogy ez nem a Fidesz találmánya volt. Talán túl kevés szó esik ugyanis arról, hogy a szabolcsi szavazatok vásárlásában az MSZP is "szép" eredményeket ért el korábban, voltak a pártnak olyan erős emberei, akik befolyásukat annak köszönhették, hogy megbízhatóan szállították a legszegényebb és legkiszolgálatottabb emberek kényszer-szavazatait. Igen, itt is látszik, hogy nem a Ner-t kellett leváltani, hanem a poszt-kádári elit országlását. A választás így sem volt tiszta a választási rendszer, a finanszírozás és a kamu jelöltek miatt, de a választásnapi folyamatok talán most voltak a legtisztábbak 90 óta. Na ezt nevezem én fülkeforradalomnak.
4. Az önkéntesek és szavazatszámlálók
A látható és mindenki által megismerhető hősök mellett ott volt több tízezer ember, akik szintén kockázatot vállaltak és saját erőforrásaikat nem kímélve segítették a Tisza Párt győzelmét. Miért tisztább ez a rnedszerváltás, mint a 90-es? Jelentős részben azért, mert lehetősége volt minden egyes polgárnak hozzájárulni a változáshoz. Nem kijelölt ellenzékiek versengtek az előre leosztott keretek között
5. Az állam alkalmazásában álló megszólalók
6. A fiatalok
7. A kultúra képviselői
8. A helyi véleményvezérel
9. A képviselőjelöltek
10. A tudomány
+1. És akik nem hősök: a visszalépők